A Brazil Jiu-Jitsu egyik prime leckéje éveken át meghatározza azt, ahogyan a legtöbb gyakorló megközelíti ezt a sportot…
Azonban, ahogy fejlődsz, ennek az alapelvnek egy dinamikusabb megközelítéssé kell alakulnia – ez a híres „pozíció a submission előtt” elve.
John Danaher így magyarázza a hagyományos kiindulópontot:
Az első dolog, amit a Jiu-Jitsuban megtanulsz, az, hogy a pozíciónak meg kell előznie a submissiont.
Ebben sok bölcsesség rejlik.
Ez az elv egy szilárd, alacsony kockázatú alapot teremt, ahonnan irányíthatod a küzdelmet, majd úgy fejezheted be a meccset, hogy az növeli a sikerességi esélyeidet.
Danaher azonban hangsúlyozza, hogy ez nem a teljes kép:
Ahogy fejleszted a képességeidet és az önbizalmadat, észre fogod venni, hogy ez a kapcsolat fordítva is működhet.
Sok esetben egy submission fenyegetése olyan reakciókat vált ki, amelyek segítenek egy jobb pozíció megszerzésében.
Ezen a ponton a pozíció és a submission közötti kapcsolat folyékonnyá válik, nem pedig rögzítetté:
Meg fogod érteni, hogy a pozíció és a submission mindkét irányba működik, és kölcsönösen támogathatják egymást.
Danaher egy alapvető koncepción keresztül egyszerűsíti le ezt az ötletet:
A submission fenyegetések általában az ellenfél végtagjainak ÖSSZEHÚZÓDÁSÁT váltják ki – ami megkönnyíti a pozíció javítását.
A pozíciós fenyegetések általában a végtagok KINYÚJTÁSÁT váltják ki, hogy védekező kereteket (frame-eket) hozzanak létre – ami pedig lehetőségeket nyit a submissionökre.
Amikor az ellenfél menekülni próbál, vagy helyet akar csinálni, kitakarja magát, és ez tiszta befejezési lehetőségeket kínál számodra.
Így nézve a Jiu-Jitsu a fenyegetések folyamatos cseréjévé válik:
Egy gyorsabb, dinamikusabb stílus, amely magasabb számú befejezéshez vezet.
