Erős örökség a brazil Jiu-Jitsu világában
A brazil Jiu-Jitsu világában Mackenzie Dern név egyet jelent a kiválósággal. A többszörös világbajnok és UFC-harcos Dern egy olyan családból származik, amelynek mély gyökerei vannak a sportágban. Édesapja, a legendás Wellington "Megaton" Dias, a BJJ úttörője és a harcművészetek egyik legelismertebb alakja.
Mackenzie most abban reménykedik, hogy a családi hagyomány hatéves lányán, Moán keresztül folytatódik. Egy dolgot azonban világossá tesz: bár Moa a BJJ királyi családból származik, a fekete öv nem valami, amit ingyen kapsz. Azt ki kell érdemelni.
„Jiu-Jitsuzik. Muszáj neki!”
Egy nemrégiben adott interjúban Dernt megkérdezték, hogy a lánya elkezdte-e már az edzéseket. Mackenzie mosolyogva határozottan válaszolt: „Jiu-Jitsuzik, muszáj neki!”
Moa mindössze hatévesen már ismeri a szőnyeget, a kimonót és az alapvető grappling mozdulatokat. Számára a dojo nem valami idegen, hanem egy természetes hely, a mindennapi élet része.
Egy család, amely történelmet írt
Moa nem akármilyen gyerek, aki először lép be az edzőterembe.
A nagyapja, Megaton történelmet írt azzal, hogy ő lett az első övtulajdonos, aki részt vett az IBJJF világbajnokságon.
Az édesanyja, Mackenzie Dern, minden idők egyik legjobb grapplerének számít, és a UFC címért küzdött.
Egy ilyen örökséggel sokan azt gondolnák, hogy Moa automatikusan a BJJ-ben fog játszani. Mackenzie azonban világossá teszi, hogy az út a gyermeké, nem pedig ráerőltetett.
Fekete öv mint szükségszerűség, nem trófea
Dern számára nem az a cél, hogy Moa bajnok legyen, hanem egy erős nő, aki képes megvédeni magát: „Már beszéltem a fekete övekről. Meg kell szereznie őket, tudod? Képesnek kell lennie megvédeni magát, tudnia kell, hogyan kell ezt csinálni.”
Mackenzie nem akar verseny- vagy teljesítménykényszert gyakorolni a lányára. A hangsúly a tényleges képességeken van, nem az érmeken vagy a nyilvános elismerésen.
A versenyzés nem kötelező
„Nem is kell versenyeznie, ha nem akar” – teszi hozzá Dern. „De legalább edzenie kellene, tudnia kellene, hogyan védje meg magát, ha szükséges.”
Ez egy modern, kiegyensúlyozott nézőpont a sportról: a dicsőség előtt a jellem fejlesztése a fontos.
„Nagyon remélem, hogy nem lesz MMA harcos”
Bár Mackenzie szereti, amit csinál, elismeri, milyen nehéz az élet MMA harcosként. Ezért teszi hozzá őszinte mosollyal: „De még mindig remélem, hogy nem lesz MMA harcos.”
Mackenzie számára az MMA egy kemény terep, fizikailag és érzelmileg is megterhelő. Hogy Moa ezt az utat választja-e, az az ő döntése lesz, de az anya reméli, hogy lánya a BJJ-nél marad, mint művészeti forma, és megtartja az önuralmát.
